A Zentai Magyar Kamaraszínház a Vajdaságban elsőként próbálkozott meg azzal, hogy megteremtse a színházi nevelési program hagyományát minden magyar nyelven oktató középiskola számára. A Zentai Magyar Kamaraszínház első tantermi projektje 2014-ben indult meg, és azóta minden évben ellátogat Vajdaság összes magyar nyelven oktató középiskolájába, és bemutatják a produkciót minden olyan osztályba, ahol magyar nyelvű oktatás folyik.

Kezdetben a tantermi produkciók létrehozásakor az interakció volt az előadások mozgatórugója. A színészek nem csak, hogy bevonták a diákokat, de nélkülük a produkció létre sem jöhetett volna. Nem tantermi színház, mert megszűnik az ún. negyedik fal, azaz nincs határ a játszók és a nézők között, hiszen a nézők ugyanúgy részesei a játéknak, mint maguk a játszók. A játszók, azaz a színészek csak irányokat, definíciókat nyújtanak a lehetséges megoldások felé. Olyan problémákat dolgoznak fel, amik a legaktuálisabbak a középiskolások körében. A cél az, hogy a diákok mondják ki a lehetséges megoldásokat és válaszokat. Ez tulajdonképpen egy érdekes kísérlet arra, hogy megtudjuk, hogyan működnek kreált (nem valós, de mégis annak tűnő) szituációkban a kamasz gyerekek. Különböző nézőpontokból kérjük ki a színészek a tanulók véleményét (mit gondol ő, mint diák, mit gondolna, ha tanár lenne, vagy akár mit gondolna, mint szülő), ami a széleslátás kialakítását segítheti elő. Könnyen el lehet érni, hogy a diákok ne csak egy módon vizsgáljanak bizonyos élethelyzeteket, hanem próbálják rávenni magukat arra, hogy másokat is meghallgassanak, mások véleményét, látószögét is fontosnak tartsák. Ez tulajdonképpen a tolerancia alapja, és az erre való nevelés, vagy csak a figyelem felkeltése a toleranciára, fontos lépés egy középiskolás korú tanulónak.

17757473_1938142856413537_6254081075374711640_n

Le kell döntenünk a határokat színész és néző között. A fiatalok ki akarják mondani a véleményüket, és mindig találnunk kell módot arra, hogy meghallgassuk őket. A Zentai Magyar Kamaraszínház tantermi projektje lehetőséget kínál a szabadabb véleményalkotásra, a kölcsönös tiszteletre való nevelésre, az odafigyelésre, egyetlen iskolai órában. Az interaktivitás sajnos nem minden iskolában elterjedt módszer, pedig az iskolások nagy része hiányolja a közvetlenebb, személyesebb tanórákat, ahol nem csak a tananyagról, hanem az életről is rengeteg mindent meg lehet tanulni.

Az elmúlt két évben a tantermi produkciók létrehozásakor a Zentai Magyar Kamaraszínház már egyre több irodalmi élményt csempészett az előadásokba. A tavalyi évben a színészek Shakespeare-mesék címmel mutatták be a legújabb produkciójukat, Shakespeare egyik leghíresebb drámáját feldolgozva, a Hamletet. Shakespeare drámáinak szereplői nagyon életszerű szituációkkal és erkölcsi kérdésekkel találják szemben magukat a komédiák és tragédiák többségében. Az erkölcsi vagy érzelmi krízishelyzetek csak külső szemmel tűnnek egyszerűen megoldhatónak. Így a Shakespeare-mesék során a Zentai Magyar Kamaraszínház színészei arra törekedtek, hogy segítségükkel a diákok minél inkább bele tudjanak helyezkedni az adott Shakespeare-dráma szereplőinek helyzetébe. Shakespeare Hamlet című drámájának értelmezése nem mindig egyszerű a középiskolások számára, ezért is esett a választás erre a műre. Hamlet bonyolult helyzetét így, közelről vizsgálva a diákok minden középiskolában könnyen és igazán lelkesen elemezték. A tantermi produkció segítségével a kamaszoknak lehetőségük nyílt a dráma szereplőinek bőrébe bújva, belülről újraértelmezni az egyes drámai szituációkat.E módszer segítségével a diákok nem csak megismerték, hanem meg is kedvelték Shakespeare drámáit és azok szereplőit.

A 2017-es év tantermi projektje alkalmával a Zentai Magyar Kamaraszínház fiatal színészei szintén egy örök klasszikussal látogatnak el a középiskolákba Vajdaság-szerte.  Madách Imre: Az ember tragédiája c. műve nem csak az ember lété boncolgatja a világban, hanem olyan kérdésekre keresi a választ, melyet egy középiskolás korú diák maga is tud értelmezni. Miként érvényesülhet az ember szabad akarata a történelemben és a mai világban?   Az idei tantermi produkció célja, hogy a diákok elkezdjenek önmagukkal, gondolataikkal foglalkozni, hogy a felmerült kérdésekre, problémákra megpróbálják megkeresni a válaszokat. Az alkotók úgy érintik a témákat, hogy a megoldásokat, a lehetséges – akár helyes – válaszokat a diákok találják meg, mondják ki. A cél akkor tekinthető elértnek, ha valós kérdések merülnek fel a felnövekvő generációkban, melyek a produkció alatt megfogalmazódnak, kimondásra kerülnek ezzel segítve a személyiség fejlődését.

A Zentai Magyar Kamaraszínház tantermi projektjét immár negyedik éve siker koronázza. A tanulók és a tanárok egyaránt nagy örömmel fogadják és várják a legújabb produkciókat. Ezek az előadások egy kis vérpezsdítésként hatnak az iskolák vérkeringésében. Kicsit eltér a megszokott tananyagtól, ám mégis előszeretettel építik be a tanárok az irodalmi órákba, vagy akár más tantárgyakba. A jövő generációi már egy olyan világban nőnek fel, amelyben igény mutatkozik arra, hogy a gyermekekhez szóljunk, és olyan kérdésekkel, problémákkal foglalkozzunk, melyeket megoldhatatlannak tartanak, vagy a környezetükben elhallgatják őket. A Zentai Magyar Kamaraszínház ennek a lehetőségét szeretné megadni, és foglalkozni mindazzal, mely egy kamasz lelkében rejtőzik.

 

Szerző: Surányi Emese

forrás: Teátrum

Advertisements