A Szabadkai Népszínház magyar társulata nyárnyitó koncertet tartott, csütörtökön pedig évadzáróra kerül sor

Nemrég a Szabadkai Népszínház magyar társulata egy különleges nyárnyitó koncertet tartott, amelyre egy nem szokványos helyszínen, a Mladost csipkegyár betonmedencéjében került sor. Gyarmati Kata művészeti vezető elmondása szerint keresik az új élményeket, és ez ennek ékes példája volt. Gyarmati Katától azt is megtudhattuk, hogy ebben az évben nem gálaműsorral búcsúznak az évadtól, hanem a Czajlik József által rendezett Prah című előadással, amelyet csütörtökön játszanak, az előadás után pedig kiosztják a szakmai zsűri által odaítélt színészi díjakat. Gyarmati Katát arra kértük, hogy összegezze az évadot.

Milyen új előadásokat láthatott a közönség? Történtek-e változások évad közben?
– A Szabadkai Népszínház magyar társulata a 2016/2017-es évadban öt bemutatót hozott létre, abból a költségvetésből, amely négyre volt előirányozva. Évad közben történtek változtatások, ezekre igyekeztünk a lehető legjobban reagálni. Volt olyan eset, amikor a rendező mondta le a munkát vis maior okokból, és olyan is, amikor darabot kellett cserélnünk, mert nem kaptuk meg a jogokat a tervezett színdarab bemutatására, valamint kimaradtunk egy nemzetközi koprodukcióból, amelyet a múlt évad végén harangoztunk be. Egy színházi évad megtervezése, a munkatársak felkérése, a szereposztások elkészítése, az anyagi háttér biztosítása nagy körültekintést igényel, ezért elengedhetetlen előre tervezni, számolni kell viszont azzal is, hogy bármi közbejöhet, és lennie kell egy úgynevezett B verziónak is, mert a színházi évad nem állhat meg egy esetlegesen felmerülő probléma miatt. A 2016/2017-es szezonban bemutatásuk sorrendjében a következő produkciókat láthatta a közönség: Peter Shaffer: Amadeus (rendező: Béres Attila), Brestyánszki Boros Rozália: Münchhausen a Sajtszigeten (rendező: Hernyák György), Ingrid Lausund: Gerincbántalmak (rendező: Veljko Mićunović), Elvira Lindo: Csak egy szóval mondd (rendező: Edvin Liverić), Spiró György: Prah (rendező: Czajlik József). Ha Peter Shaffer Amadeusa klasszikusnak számít, elmondhatjuk, hogy a klasszikustól a kortárs világ- és magyar irodalomig terjedt az idei repertoár. Az öt bemutató között találhatunk ősbemutatót (Münchhausen a Sajtszigeten), olyan darabot, amelyet hivatásos magyar színház még nem mutatott be (Gerincbántalmak), és egy regény által inspirált adaptációt, amely először kapott színházi formát (Csak egy szóval mondd), valamint egy kortárs magyar darabot, amelyet Vajdaság magyar színházaiban még nem mutattak be (Prah). Nagyon fontosnak tartom, hogy inspiráljuk a közönséget a kevéssé ismert címek befogadására, és szeretném fenntartani a színház kísérletező szerepét is. A kor szellemiségének megragadására, a nézők aktuális ízlésének eltalálására, az ebben való egyensúly megteremtésére nincs recept.

Hogyan értékeled az évadot?

– Erre azt mondom, hogy jelentős témákat kínáltunk előadásaink által nézőinknek, számunkra fontos kérdésekkel foglalkoztunk. A művészi zsenialitás és a középszerűség csatájával kezdve a megfoghatatlan megfogalmazásán át, a mindenkit érintő munkahelyi problémák és munkanélküliség kérdésén keresztül eljutottunk a társadalom perifériájára szorult, jobb sorsra érdemes, küzdeni vágyó entitásokig és a szűkölködéshez szokott kisemberek hálószobájáig. Szeretném hinni, hogy ezek olyan témafelvetések, amelyek mindannyiunkat érintenek.

Az évad folyamán ezúttal is sor került rendezvényekre, vendégszereplésekre. Melyeket emelnéd ki?
– Transzparenssé tenném az adatot, hogy az öt bemutató mellett a Szabadkai Népszínház magyar társulata szeptembertől júniusig 34 vidéki vendégjátékon vett részt. Ennek az előadásszámnak bizonyos része a tájolási program keretében tartományi keretből valósult meg, a többi pedig meghívásos alapon, valamint az EMMI pályázatán nyert összegből, amelyet az Europeana című produkcióval pályáztunk meg. A házon kívül játszott előadások számába beletartozik a színházi fesztiválokon való részvétel is, országon belül és kívül egyaránt. Ami a rendezvényeket illeti, a szokásos, már jó ideje tradícióvá vált Felolvasószínház mellett, amelynek jelentőségét ezúton is szeretném hangsúlyozni, valamint a DMSZN rendezvénysorozat megvalósításán túl, művészi-emberi kiállásunk volt az Aleppo projektben Mezei Zoltán kezdeményezésére, amiben szinte az egész társulat részt vállalt, vendégszerepléseinket illetőleg pedig: játszottunk Szegeden, Budapesten, Tatabányán, Győrben, Jászberényben stb.

Mit tartasz fontosnak az évad történéseiből?
– Erre szubjektíven tudok válaszolni. A legfontosabb történés számomra az, hogy nagyon szép munka folyt az egész évad során, amelyben mindenki részt vett. Külön örömmel tölt el G. Erdélyi Hermina Jászay-díja. Egyik előadásunk, a Csak egy szóval mondd, kikerült a Jadran épületéből, és új helyszínen, a Klein house-ban játszódik. Sok produkciónkat játszottuk Vajdaság-szerte és Magyarországon is. Intenzív évad volt. Minden bemutató, minden esemény fontos volt.
n Az évadzáró után lesznek-e még vendégszereplések?
– Két fesztiválra megy a Szabadkai Népszínház magyar társulata: a Városmajori Színházi Szemlére és a Barski ljetopis színházi fesztiválra.

szerző: Lukács Melinda

forrás: Magyar Szó

Advertisements